Lassan eljön a szabadulásom napja. Minden nap kicsit korábban kelek, igyekszem délután nem bealudni, de az elmúlt néhány nap rendesen elment a semmibe. Némi olvasás, a plafon bámulása, főzés, de semmi nagyobb volumenű dolog. Ja, amúgy már jól vagyok. Háziorvossal is beszéltem, áldását adta, hogyha így marad, akkor a karantén végeztével szabad vagyok.