Leszámítva a főzést, a délelőtt elment a semmibe, délután pedig megnéztem a Midsommar-t, amitől ha nem lesznek rémálmaim, akkor semmitől. Aztán kis olvasás, most pedig azon filózok, hogy rendeljek-e kaját, vagy egyem meg, amit főztem? Jó lesz az holnap is, de rendelni is tudok holnap. Illetve rájöttem, hogy nem is az zavar igazán, hogy nem hagytam el a lakást már jó ideje, sokkal inkább az egyedüllét az, ami frusztrál, de már nagyon. Közben pedig úgy átcsúsztunk novemberbe, hogy én itt, a négy fal között szinte észre sem vettem.