Nem elég, hogy kegyetlenül megcsonkították a hétvégénket, még az egyetlen nyugodt éjszakán is egy órával kevesebbet aludhattunk. Pedig nekem tegnap este még voltak olyan megváltó gondolataim, hogy ma reggel nagyon korán kelek, hogy tegyek egy sétát a hűvös városban, mondjuk közvetlenül az első kávé előtt. Ehhez képest reggel lazán kinyomtam az ébresztőmet, és visszafeküdtem ("csak pár perc, csak még egy kicsit..."), majd egy órával később másztam ki az ágyból. Azóta a második kávémat is megittam, a város pedig köszöni szépen, jól megvan nélkülem is.