A sor!

Eric Cartman kifakadása jutott be, amikor megindokolta, miért vesz vidámparkot. Szóval az imént voltam boltban, a négy kassza közül az egyik volt csak nyitva. Nem nagy bolt (amúgy direkt nem szeretnék nevet mondani), de szombat reggel, belváros, elképesztő tömeg odabent. A sor pedig... volt időm számolgatni. Előttem heten, mögöttem kilencen álltak. A sor pedig a boltnak egy egészen távoli végében ért véget.

Nem az ott dolgozókat akarom szapulni, hiszen látszólag bőven elvoltak havazva. Majdhogynem napi szinten járok oda évek óta, és még egyetlen egyszer sem tapasztaltam, hogy bármelyikük is, akár egy pillanat erejéig nem a dolgát végezné. Inkább az a jellemző, hogy a fejüket is épphogy el nem hagyják. Maga a struktúra az, amin változtatni kéne, mondjuk vezetői szinten. Esetleg még egy embert berendelni szombaton, vagy x számú ember után az éppen pénztárban lévő alkalmazottnak muszáj legyen behívnia még egy embert, egy másik kasszába.

Könnyen beszélek, tudom, de vannak üzletek, ahol ez alapvető eljárás. És távol áll tőlem, hogy okoskodjak így a gép mellől, de egyrészt jó kiírni magamból, másrészt pedig kicsit bosszantó, hogy minimum háromszor annyi időt töltök sorban állással, mint vásárlással, miközben egyetlen dologért ugrottam csak be.