Átléptem a bűvös ötvenes számot. Félszáz könyvet elolvastam idén, gondoltam, illik említést tenni a mérföldkőről. Noha ez inkább egy kisregény - mint ahogyan számos kisregény foglal helyet az idei könyvek között, ezért sikerült elérnem ilyen hamar ezt a számot.
Stefan Zweig - Sakknovella
Nehéz helyzetben vagyok, mert a legjobban akkor üt ez a történet, ha az égvilágon semmit sem tudsz róla. Nem is lövök le semmit, a lényeg, hogy erősen ajánlott írásról van szó. Annyit elárulhatok, és ezzel nem rontom az élményt, hogy az egész cselekmény egy hajón játszódik, és ha nem szeretsz sakkozni, esetleg nem is értesz hozzá, akkor sem kell megijedni. A sakk csak egy adalék. Noha fontos adalék, de nem mélyül bele annyira, hogy laikusok ne értsék, esetleg unják.
A végére - nem túlzok - a körmeimet rágtam izgalmamban. Egy szuszra sikerült kiolvasnom. Tökéletes példája annak, amikor a kevesebb néha több. Hiszen kevés helyszín, kevés szereplő, kevés oldalszám, mégis az élmény felbecsülhetetlen!