Huszonegy nap.
Tegnap volt három hete, hogy rágyújtottam.
Mit mondjak... most nagyon nehéz. Reggel óta rá akarok gyújtani. Próbálom győzködni magam, hogy nem lenne a világvége, ha elszívnék egyet. Mert cigizni jó érzés. És, hogy mennyire hiányzik. Sajnos most ez az oldal erősebb... Még az sem használ, hogy ennyi idő után valószínűleg fulladoznék az első slukktól.
Persze nem vennék csak azért egy doboz cigit, hogy elszívjak egy szálat. De tény, hogy rettenetesen kívánom. Az igazat megvallva a leszokás első napjaiban nem volt ennyire kritikus a vágyódásom.
De ha eddig kibírtam... ne rontsam már el!