Félelmetes belegondolni, hogy sosem tudhatjuk száz százalékig biztosan, mit csinálnak a velünk egy lépcsőházban élők, miután magukra zárják az ajtajukat. Vagy a pénztáros, aki reggelente mosolyogva húzza le a termékeidet. Vagy a buszsofőr, aki elvisz munkába. Mindenkinek megvannak a maga, négy fal között elvégzett furcsaságai, amit nem visz magával a kinti életbe, mert mielőtt kilép az ajtón, felveszi az álarcot, amit a társadalom megkövetel.