December huszonegyedikén itthon voltunk. Sütöttünk, főztünk, nagyokat ettünk és megnéztük a Klaust, amit nagyon tudok ajánlani. Hiába egy karácsonyi animáció, amiket a papírforma szerint nem "kéne" szeretnem, mégis nagyon jó élmény volt.
Másnap párom szüleinél voltunk ebédelni. Utána itthon folytattuk a semmittevést, főleg az evést. Este megnéztük a The Night Before című Seth Rogen-filmet. Voltak jó pillanatai, de összességében inkább csak egynek elment.
Huszonhatodikán testvéremékhez mentünk. Ebéd, majd utána egy kis beszélgetés. Irány haza, és mivel nagyon kellett valami agypusztító mozgókép, ezért a 2011-es Paul című filmet néztük. Annak idején már láttam, és bár jó volt újranézni, de én sokkal fárasztóbb élményre emlékszem.
Így telt a karácsony. Bár nem rajongok ezért az ünnepért, és eltökélt célom, hogy valamelyik évben kb. december 23 és 27 között eltűnök a világ elől, de összességében nem volt rossz. Az ünnepi hangulat szokás szerint nem ért el. És az sem volt egyszerű, hogy ez az első karácsony, amikor már egyik szülőm sem él. Sokszor eszembe jutott, nem csak korábban, de közben is. A lényeg, hogy ezen is túl vagyunk.