Pénteki túlóra vége. Buszozok haza, túl fáradt vagyok most az olvasáshoz, de azért sikerült kicsit haladnom a könyvvel. Nézem az ablakon lefolyó esőcseppeket, a szürke várost, a reménytelenséget keltő, színtelen égboltot. Autók gázolnak a pocsolyákban. Suhanok hazafelé, nemsokára otthon leszek már.