Ma intézkedtünk a temetéssel kapcsolatban. A reggelt a patológián indítottuk, ahol hamvasztást kértünk. Befizettük az összeget, majd mentünk a temetkezési vállalkozóhoz. Én választottam az urnát. Őszintén szólva az egyetlen szép urna volt a választékból, és tudom, hogy neki is ez tetszett volna. Temetés jövő héten. Végül a virágoshoz mentünk, akivel a temetkezési vállalkozó kapcsolatban van, hogy koszorút rendeljünk. A hölgy annyit mondott, hogy nem tud árat mondani, még a nagyker sem tud nekik perpillanat árat mondani, a határ a csillagos ég. Amúgy is felszöktek az árak, pluszban még ballagások is lesznek. Ettől függetlenül természetesen megrendeltük.
Az igazat megvallva, azt hittem, hogy keményebb menet lesz. Nem volt így sem egyszerű, kicsit talán kezdi felfogni az agyam, hogy ez most tényleg megtörténik, és semmi sem lesz már olyan, mint volt. Ahogy három évvel ezelőtt anyám esetében, így valószínűleg most is a temetés után fog kijönni rajtam az egész.