Az elmúlt hetekben elég sokat posztolok, ami egyáltalán nem baj. Annak idején azzal a céllal indítottam el az oldalt, hogy írok, amikor úgy érzem, hogy írhatnékom van. Ha ez azt jelenti, hogy naponta többször, akkor úgy lesz. Ha hetekig fel sem nézek, az sem probléma.
Nem igazán tudom, hogy pontosan miért van most rajtam ez a közlési kényszer, de igencsak elszaporodtak az egymondatos bejegyzések - persze ezzel sincs semmi baj. Ha kiakarom írni magamból, akkor kifogom írni, ilyen egyszerű az egész. Talán amolyan Twitter-pótléknak fogja fel a tudatalattim, a fene se tudja. Egyelőre nagyon élem ezt az egészet.