De vegyük sorra: Karácsony. Már néhány éve mellőzzük itthon. Ettől függetlenül vannak szülői látogatások, de mi nem állítunk fát, nem veszünk ajándékot, nem rakunk ki égőt az ablakba, de hagyományos karácsonyi ételek sem kerülnek az asztalra. Általában pizzát sütünk és valamilyen, a Karácsonyhoz képest sokkal extrémebb filmet, filmeket nézünk Szenteste. Kell a fenének az idegeskedés, a képmutató szeretet ünnepe illúzió, és úgy az egész hangulat. Bőven elég a boltokban, az utcán, a rádióban, már ezektől is kifolyik a szemem, a fülem, a konkrét agyam.
Szilveszter. Mivel nem ez volt életem éve, és ezzel még finoman fejeztem ki magam, jelenlegi állás szerint úgy vagyok a Szilveszterrel, hogy leiszom magam, de csúnyán. Ez azért akkora pláne, mert alapból nagyon ritkán iszom alkoholt. És a szilveszteri kötelező piálást sem preferálom túlságosan. Sőt, Szilveszterezni sem szeretek, legszívesebben este kilenckor lefeküdnék aludni.
Szóval igen, én ilyen kellően introvertált módon viszonyulok az évnek ezen szakaszához.