Nyilván elsősorban az volt a legfontosabb, hogy neki ne essen baja, de azért néhány pillanatra átfutott az agyamon, hogyha mondjuk neadjisten el talál esni, aminek (még inkább neadjisten) nyoma lesz az arcán, akkor nekem, férfiként van mitől félnem. Például a megvető, vagy akár szörnyűlködő tekintetektől az utcán, amikor kézen fogva sétálunk a monoklis párommal. Vagy esetleg amikor a munkahelyén megkérdezik tőle, hogy mi történt, ő pedig azt feleli: megcsúsztam és elestem. Hiába igaz, hiába nem történt bántalmazás, vannak emberek, akik úgysem hiszik el.