Ma volt keresztfiam középiskolai ballagása. Be kell vallanom, ez volt az első olyan ballagási élményem, amikor a diákok leülhettek az előre odakészített székekre. Lehet, hogy ezt már több helyen csinálták, de én most találkoztam ezzel a jelenséggel először. És végre! Végre nem arra voltak kényszerítve szegény végzősök, hogy a tűző napon álljanak, és hogy összeessen valaki, szinte napirendre pontosan. Hatalmas pacsi az ötletgazdának!
Egyébként most jutottunk el oda, hogy a családban nincs több ballagás. Ez volt az utolsó, a legkisebb unokaöcsém is elballagott.