Néhány hónappal ezelőtt még tényleg, őszintén szerettem a Twittert, és próbáltam nem tudomást venni arról, hogy mennyire felhígult a közeg, és mekkora szurkálódások mennek ott. A helyzet csak még durvább lett, én pedig pár héttel ezelőtt kiírtam, hogy elkezdek visszaszámolni. Tíztől. Ha kicsit még inkább besokallok az ott látottaktól, a szám csökken. Nullánál pedig törlöm magam. Jelenleg négynél tartok. Azért nem akarom egyik napról a másikra törölni magam, mert szép emlékek fűznek a Twitterhez, és van ott egy (egyre inkább soványodó) jó közösség, amit félnék elengedni, de tartok tőle, hogy a vég elkerülhetetlen.