Borzasztó ütemben telnek a napok. Kedd után mindjárt pénteki hazáérkezés, onnan pedig pár pillanat a hétfő reggeli indulás. Egyik cigi válik füstté a másik után, a kávéfőző pedig a lelkét is kiteszi értem. Fogynak a fejezetek, fogynak az oldalak, végül: fogynak a könyvek. Utazáskor podcast. Zene már régen szólt buszon. Ezek vannak. Egyik nap a másik után. Semmi különös, csak az élet.