A minap valaki bedobta a kérdést Twitteren, hogy kinek hogy nézne ki az álomnyaralása?
Olvastam a válaszokat, és arra jutottam, hogy megint én leszek a különc. Válaszoltam én is, de ide kifejtem kicsit bővebben. Szóval a lényeg, hogy egy mindentől elzárt kis házikóban képzelem el, mondjuk két hétig. Lehetőleg kilométerekre tőlem ne legyenek emberek. Kellemes, őszi, hűvös időt képzelek el, amit pedig vinnék magammal: tartós élelmiszerek, valamint könyvek. Az már csak hab lenne a tortán, hogyha mondjuk van veranda, akkor oda kiülve valami eszméletlen szép kilátás fogadjon. Több se kéne. Még a telefonomat sem nyomkodnám, ha ez megvalósulna.
Itt viszont megjegyezném, hogy én az a fajta ember vagyok, aki még nyáron sem igazán vágyik vízközelbe. Sosem voltam egy strandot kedvelő típus, bár tény, hogy jól tud esni. Jobban érdekelnek a városok, lehetőleg az olyanok, mint Sopron, ahol van óváros rész. Mindig inkább az ilyesfajta kikapcsolódás vonzott egy nyaralásban, és igen, lehetőség szerint ősszel, hogy még ne legyen hideg, de már ne is kelljen megpusztulni a melegtől.